Egyik nap említettem Felének, hogy ennék egy kis túrógombócot. Ő persze már előre kigondolva a túrós csuszát vagy a túrós tésztát preferálta volna. Kicsit keserű szájízzel, de belementem, végül is mind a kettő finom. Másnap hazaérve láttam is két tányért: az egyikben a sima tútó, a másikban szalonnás - legalább is azt hittem. Aztán a napi teendők között észre se vettem, hogy a két tányér már nincs ott, de a túrós tészták sem készültek el. A teendőim mellett már a túrógombóc, mint első kívánság is feledésbe merült.
A gyerekfürdetés, etetés és az esti puszi kiosztása után a hálószobába indultam, ahol az ágyamon várt a meglepetés:
túrógombóc! :)
Amellett, hogy a túrógombóc jól sikerült - nem volt száraz, nem volt kemény és nem töredezett darabokra- a meglepetés is hozzájárult, hogy ez a vacsora 111%-ot kapott!
És mi volt a másik tányérban? folyt.köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése